Életem asztrológusként
Nem is olyan régen egy kedves asztrológus barátommal
beszélgettünk egy jó sör társaságában. Hál' Istennek sokszor adódik ez a
lehetőség és határ itt a csillagos ég. Szó szót követett, nagy távlatok és mikrovizsgálatok
után azt a kérdést kaptam, hogy:
"Gabi, hogyan értékeled az életed
asztrológusként?"
No ez a kérdés örökre megmarad bennem, asztrológus körökben nem gyakori téma az önértékelés emberként. Néha ugyan fel-fel bukkan a különböző módszerek használata és felülvizsgálata, ízlés és tapasztalás alapján, de számomra a legfontosabb emberi oldalról, nem szakemberként megközelíteni az életet.
Válaszom valahogy így hangzott:
"Tudod a Halak Napommal (mély érzésvilág, álmodozás, érzelmes megnyilvánulások, önfeláldozás, mindannyian egyek vagyunk) az Ikrek aszcendensemmel (kiváló kapcsolatteremtő képesség, beszédesség, intrika, minden is érdekel egyszerre) és a Skorpió Holdammal (érzelmek hullámzóak, mélység és magasság megélése, szenvedély, mély intuíció, elmélyülés, jó megérzések) nekem találták ki az asztrológiát, én erre születtem. Sokan amint megtudják, hogy asztrológus vagyok egyfajta "győzzem meg őket", vagy "csillogtassam a tudásomat" megközelítéssel vannak felém. Ez sokáig nehézséget okozott bennem, hogy én bizony a világon senkit nem akarok meggyőzni semmiről. A tény, hogy érdeklődnek a szívemnek legkedvesebb téma iránt mindig megmosolyogtat, ezért mindig elmondom, ha nekem valaki megadja az adatait nem lesz többé titok előttem az élete, az érzelmivilága, az anyai és apai mintája, az indíttatása, mely cselekvésre ösztönzi. Szeretem azt érezni, hogy valaki konkrét kérdéssel érkezik felém, esetleg önmagát szeretné megismerni jobban, érdekli valami magasabb, esetleg megérezte, hogy az a mindennapi élet, amit ránk kényszerítenek csak egy hurok, melyből már látja a kiutat. Ekkor érzem meg igazán azt az erőt, amivel igazi lelki munka veheti kezdetét, ez ösztönöz engem és motivál.
Sokan tudják rólam azt is, hogy imádom azzal szórakoztatni magam és a
környezetem, hogy milyen benyomást kelt bennem valaki, vizsgálom a viselkedést, az
öltözködést, mint például visel-e gyűrűt az illető, milyen zoknit használ,
esetleg melyik karján hordja az óráját. Mind-mind információ, sokszor többet
árul el, mintha valaki mesélne magáról. Esetleg egy jó Sherlock Holmes könyv juthatna
ilyenkor bárki eszébe. Ne tévesszen meg ez nem ítélkezés a részemről, ugyanis
rögtön ki lehet szúrni, hogy az illető a viselkedésével és a beszédstílusával
egyenesen arányos képet ad, vagy nagyon is eltérőt. Ha valakit a látképhez még
beszélni is hallhatok egy tökéletes hármas egységet kapok kézhez, mely majdnem
olyan alappillér, mint az általam felsorolt Nap + aszcendens + Hold jegyek. A
hangszín megfigyelésem szerint minél mélyebben szólal meg annál fejlettebb az
érzelmi intelligencia főleg nők esetében. Férfiaknál adott biológiai okokból,
bár ott is tapasztalható markáns eltérés. Minél magasabban cseng annál jobban
elrugaszkodott a személyiség a valódi éntől.
Sok képletet láttam már, sokat kiértékelve és átbeszélve azt mondom, hogy nagy
megnyugvásom van az örök törvény iránt, hogy minden okkal történik, a megfelelő
időben és térben, attól eltérni kis mértékben lehet, de az utat mindig megkapja
az ember. Ha tudok hallgatni a szívemre, akkor az út könnyebb, persze járhat
áldozatokkal, de szívmelengetőbb, mint amikor letérek az utamról és
küzdelmekbe, fájdalmakba hajszolom magam a pillanatnyi öröm kedvéért. Tudom az
volt a kérdés, hogy asztrológusként.. a válaszom az, hogy oly sokmindent nem
tudok még, ahogy tanulok és nő a tudás felülete, azzal nő az ismeretlené is
és ez bizakodóvá tesz.
Ehhez hatalmas erő és belső munka szükséges, mi az, amiből te meríteni tudsz?
Ez egy nagyon jó kérdés! Kevesen tudják hozzám az utat, sokan csak rövidtávon éreznek rám. A mély őszinte beszélgetésekből, hálás tudok lenni, ha van velem olyan személyiség, aki meg tudja mutatni a könnyed oldalát is az életnek, aki emlékeztet arra, hogy nem csak a kötelesség van. Nem is olyan rég egy nagy magyarországi cég dolgozói számára tartott egésznapos well-being napján vehettem részt, mint szolgáltató és 5 óra leforgása alatt 15 embert elemeztem ki a Kongresszusi Központban. Nem mondom ilyet még sosem csináltam, de sok embernek élete első asztrológusa lehettem és hihetetlen élmény volt ennyi életet látni és az a sok pozitív visszajelzés és pár könnycsepp.. az az érzés, mikor tudják, hogy eltaláltam… bevallom aznap délután mikor végeztem még sütött a nap a parkban és megálltam egy percre, én is könnyezni kezdtem a boldogságtól, hogy ennyi embernek okozhattam örömet és megkaptam a legnagyobb elismerést: "Gabi örülök a találkozásnak, kiváltképp annak, hogy nem voltál tele közhellyel, az igazat tök őszintén mondtad." Na ezekért érdemes élni. Tudod sokszor én is csak arra vágyom, hogy azt kérdezze meg valaki, hogy Gabi miben tudok segíteni, mire lenne szükséged? Hál' Istennek sok jó barátom van és sok embernek feltűnök, mindig kapok útitársakat, segítőket. Egy nagy igazságot találtam meg az életben: sokszor a szívesség nem onnan jön, ahová a szívességet adtad. Szerencsésnek érzem magam, mert mindig támogatják amit szeretnék, vagy épp felhívják a figyelmem arra, hogy mely ponton kell megfontolt legyek. Én is ember vagyok, össze tudok omlani, majd fel tudok támadni. Főnix vagyok azt hiszem.
Mi az, amiben a legjobban hiszel, és mi az, ami csalódottságot okoz benned?
A legjobban magamban hiszek, belül lüktet egy mindent szétfeszítő erő, ami ha nem tud segíteni.. ahol úgy érzem felesleges a küldetésem, ott tudok a legjobban összeomlani. Bár tudom, hogy nem én vagyok mindig a megoldás. Ahol észreveszem a gyógyítandó felületet és nem tudok segíteni az nagyon meg tud viselni. Vagy ez szerinted csak az egó játéka? Ki tudja, igaz?
Egészségünkre! 😊