Szaturnusz visszatérés - a tényleges felnőttkor kezdete

Kezdjük az alapoknál. Mi is az a Szaturnusz? 

A Naprendszerben sorrendben a 6. planéta, messze tündököl az őt körülvevő gyűrűjével. Az asztrológia a "köszöb őreként" szokta emlegetni, bizony a karmánkoz kapcsolható égitest, mely életünk nagy tanítója. De ne bánjunk vele oly keményen, hiszen mostani életünk céljához szeretne minket elvezetni, mert ez idő alatt kétszer adja meg nekünk azt a tanító jellegű eseményt, melyet az asztrológiában Szaturnusz-visszatérésnek hívunk. Először a 28-29-30-ik életéveknél, majd az 58-59-60-ik életéveknél. Ez egyfajta katedrára szólítás, hogy miként éljük meg a lehetőségeinket és tanítói jószándékkal tép ki minden olyat a kezünkből, melyet az utunk során nem cipelhetünk tovább, hiszen fejlődésünket nem viszi előrébb, csak bonyolítaná. Mint mikor a kisgyermek gyűjti a kavicsokat és egy hatalmas követ szeretne hazáig cipelni. Nem feltétlenül szükséges. 

Ez a visszatérés 28 éves korunk körül érezhető először, melynek hatása kihat egészen a 30-ik születésnap utánig is, mint egyfajta utórezgés és jutalom osztás. Hogy is néz ki ez az asztrológiában? Amikor megszületünk az égen a többi bolygó között a Szaturnusz is elfoglalja helyét valamelyik csillagjegyben és közvetíti energiáit a szülött életébe, annak érdeke szerint, hogy milyen nagy tanítást szeretne megélni a lélek, a megírt program (életterv) szerint. A Szaturnusz pontosan 29,5 év alatt tesz meg egy kört az ekliptikán. Miért is érdekes ez? Mert a születés pillanatában elfoglalt helyét újra megközelítvén már érezhető a hatása, 28 év után érezhető a tét emelkedése, a sors kezdeti átalakulása. 

Ezt az évet hívhatjuk előfutárnak, itt érezhetőek meg azok a sugallatok a lélekben, hogy mi is a feladat a környezettel, annak alakulásával és igazán az Én mit is vall magáról, mi az erkölcsi és hitbéli mozgatórugó melyet működtetünk. Az eddigi élet alatt felhalmozott tapasztalatokhoz társít embereket, kapcsolatokat és minden olyan színteret, ahol meg tudjuk élni és át tudjuk alakítani eddigi nézeteinket. Nem tűri a planéta a saját magunkkal szembeni őszintétlenséget és szőnyeg alá söprést. Mint a fenti képen is látható, amilyen jegyben és házban (életterület) áll a születésnapunkon elhelyezkedő Szaturnusz, az oda érkező tranzitáló, azaz górcső alá vevő planéta megkezdi hatását, ébreszgetni kezd a lélekben addig rejtettnek gondolt "hívásokat". Elkezdi felmérni a lélekrészeink működtetését, mennyire tudunk érettebben kommunikálni, felvállalni az eddig kihívást jelentő élethelyzeteinket, miként tudunk kapcsolódni magunkkal és másokkal. Majd olyan 29,5 éves korunknál eléri majdnem tűpontosan a tranzit Szaturnusz a születésünkkor felvett pozícióját, ahol bizony már úgy érezhetjük, hogy az alapos felmérés után gyökerestül szakít ki belőlünk és környezetünkből minden olyan kapcsolatunkat, életterünket (pl.: munkahely, barátság, párkapcsolat) mely által még saját illúzióinkat és régi, már fejlődésünket nem támogató hitrendszereinket működtetjük. Ebben az időszakban ún. hátráló mozgást végez, azaz esemény kiváltó periódusát éli. Úgy érezheti az ember, akinek még sok feladata van önmegerősítésének gyakorlásában, hogy felült egy hullámvasútra. Ugyanis a Szaturnusz nem csak bíráskodik és elvesz. A fő kérése a kemény munka! Ami igazán passzol a lélek fejlődéséhez ott ajándékot is oszt, én ekkor vehettem át asztrológus diplomámat, mások ekkor köthetnek házasságot, vagy válthatnak karriert, alapíthatnak családot. Mindenképp van legalább egy hangsúlyos esemény, melyért csak a későbbiekben tudunk majd hálát adni, mikor már szépen beépült és táptalajt kapott a tanítás.  

Miután befejezte hátráló mozgását és újra elindult előre az utolsó az egyén életébe oda nem illő, magát még megkérdőjelező kapcsolódást érzékel, kíméletlenül hátranyúlva szakítja ki az életünkből, egyfajta utórezgésként. Miután ha kell csontig lefaragott minden oda nem illőt, az ember úgy érezheti nem találja a helyét, de a Szaturnusz minden masszív táptalajt megrendezett nekünk, már csak az eddig nem jó helyre szórt magjainknak mutat egy teljesen új teret, hogy valóban lelkünk hívását követhessük. 

Én most fogom betölteni a 30. életévem és pontosan ezen időszakot vizsgálva tudok köszönetet mondani, úgy is, hogy az elmúlt 1 évemben az ajándékok és pofonok kellős közepette úgy éreztem magam, mint akit keresztre feszítettek. Még tart a megértések ideje, az átalakulások és a miértek kőröznek a fejem körül, úgy is mint a Szaturnusz gyűrűje, de érzem valaminek a közeledését. Már érezhetően vége annak a naiv gyermeki létnek, amiben eddig érezhettem magam, most egy új fejezet veszi kezdetét, egy érettebb felelősségvállalás.